Gengszterzsaruk: Pantera / Den of Thives: Pantera

Gerard Butler sosem lesz olyan A-listás sztár, mint amire a 300 bemutatása után gondoltunk, de azóta is lelkesen készíti a B-filmjeit, amelyek közül mindig akad egy-egy jobban sikerült darab. Ilyen volt 2018-ban a Gengszterzsaruk is. Bár a magyar cím inkább a tékák alsó polcaira száműzött "200 forintos filmet" sugall, teljesen működik egy kellemes Szemtől szemben-klónként.
Big Nicket, miután elvált a feleségétől, a rendőrségtől is menesztik, de még ezek után sem hagyja nyugodni Donnie Wilson, aki legutóbb túljárt az eszén. A nyomára bukkanva találkoznak újra Európában, ám letartóztatás helyett inkább szövetkeznek, hogy kirabolják a világ egyik legnagyobb gyémántközpontját...

Az első részes "zsaruk a tolvajok ellen" dinamika felbomlott a folytatásra, hogy ezúttal pandúrból rablóvá váljon főhősünk, ami nem egy rossz döntés, viszont az író-rendezőként visszatérő Christian Gudegast a legkényelmesebb forgatókönyvi megoldást választotta: mostantól így lesz és kész.
A fordulatból fakadó feszültséget vagy konfliktust egy cseppet sem használja ki, pont ellenkezőleg: Mire történne valami izgalmas, egy gyors forgatókönyvírói húzás teljesen kiheréli és felülírja azt, csak azért, hogy ezt az összetettnek szánt, de végső soron teljesen botegyszerű sztorit el tudják mesélni a majdnem két és fél órás játékidőben.

Viszont a karakterekkel tudunk menni, az európai helyszínek csodásan néznek ki, Gerard Butler még mindig badass és a lényeg: az akciójelenetek ezúttal is oda lettek pakolva rendesen. A kezdő jelentsor pazar és a film középpontjában lévő, majdnem fél órás rablásjelenet előtt le a kalappal. Elképesztő izgalmasan lett megkoreografálva és Gudegast olyan feszültséggel tudta megrendezni, hogy a nézők is a székek karfáját fogják szorítani ebben a 30 percben.
A végeredményt látva kicsit olyan érzésünk lehet, hogy ez a film is úgy készült, mint a legújabb Mission: Impossible-folytatások: kitalálnak egy-két ütős akciójelenetet, majd aköré írnak egy sztorit. Csak míg ott Tom Cruise és csapata jól tudja ellenpontozni a sztorival, itt látványosan érződött ennek a hiánya.

Végszó
Bármennyire is negatívan kezdtem, összességében nem lett egy rossz folytatás a Gengszterzsaruk: Pantera, viszont jóval alacsonyabb elvárásokkal kell beülni rá, mint az elődjére. Kellemes szórakozás, ha kikapcsoljuk az agyunkat, mert az akciójelenetek és az a fél órás rablós szegmens piszkosul működnek, amiért már megérte megnézni, de nem hiszem, hogy ezen kívül bármire is fogunk emlékezni rá az év végén.